Bezerédj-kápolna

Bezerédj-kápolna

  Az elődjét, aminek az alapjaira épült még...

Bezerédj-kastély

Bezerédj-kastély

 Ménfő világi földbirtokosok tulajdona volt....

Oktatás-kultúra-nevelés

Oktatás-kultúra-nevelés

Győr-Ménfőcsanak intézményegységeiről...

MARCAL Tánc- és Népművészeti Egyesület

MARCAL Tánc- és Népművészeti Egyesület

Marcal Tánc- és Népművészeti...

Aerobik

Aerobik

Kedves Szülők, Lányok, Asszonyok! Ha mozogni...

  • Bezerédj-kápolna

    Bezerédj-kápolna

  • Bezerédj-kastély

    Bezerédj-kastély

  • Oktatás-kultúra-nevelés

    Oktatás-kultúra-nevelés

  • MARCAL Tánc- és Népművészeti Egyesület

    MARCAL Tánc- és...

  • Aerobik

    Aerobik



Ménfő, Csanakfalu és Csanakhegy története -

Ménfő, Csanakfalu és Csanakhegy története

emlékkő

 

Ménfő, a sokoróaljai hegyek alatt fekvő magyar kisközség, 148 házzal és 888, nagyobbára római kathalikus vallású lakossal. Postája helyben van, szintúgy távírója és vasúti állomása is. Egyike a legrégibb megyebeli községeknek, megy Kézai krónikája szerint 1170 körül Konrád királyi jobbágy birtoka volt, ki azt négy unokájára és Szentmárton egyházára hagyta. Ebben az időben Mefu, néhol Mensow volt a neve. Korábban népes falu, azután puszta és szőlőhegyközség, de újabban ismét község. 1044. július 5-én színhelye volt a Péter és Aba királyok alatt vívott nagy csatának. Az e csatában elesett sok német harczos után hosszú ideig "Veszett német" volt a neve. 1250-ben villa Menfu alakban találjuk említve. 1412-ben Laky György egy résznek a zálogbirtokosa, a XV. század végén pedig már a Pokyaknak is van itt némi részük. Ez időtájt a Gara család is egyik zálogbirtokosa. 1430-ban possessio Meenfw alakban találjuk feljegyezve. 1460 körül a Szentgyörgyi grófok szerezték meg Ménfőt, a Pokyaknak egyéb birtokaival együtt, de a Poky családbeliek ellentmondottak, sőt a birtokokat a Szentgyörgyiektől el is foglalták. 1517-ben Szapolyai János az ura. 1609-ben már az elpusztult helyek között van felsorolva és alig települt meg újra, a török ismét felégette, később pedig Heister hadai égették és dúlták fel. A XVII. század első negyedében Czobor György is birtokosa volt, sőt a vármegyei levéltár adatai szerint, a győri jezsuiták is. 1615-ben a vármegye a ménfői hegy legmagasabb pontján váracsot építtetett, s ennek Világosvár volt a neve, de a törökök lerombolták. Helyét, melyen most kereszt áll, máig is Világosvárnak nevezik. Az újabb korban a gróf Esterházyak lettek az urai, 1817 óta a Bezerédj család inscriptionalis birtoka és 1890 óta tulajdona. A régi nemesi kuriát 1804-ben gróf Esterházy Pál építette. A községben csak kápolna van. Az itteni szőlőterületet lassanként rekonstruálják. A sokorói domboknak ez a lejtője különben régóta a győriek kedvelt nyaralóhelye.

Csanakfalu, magyar kisközség, a győr-fehringi vasútvonal mentén, a Marczal folyótól félórányi távolságban, 69 házzal és 399 római katholikus vallású lakossal. Plébániája 1787-ben keletkezett. Vasúti állomáshely, postája Ménfőn és távírója Kismegyeren van. A győriek kedvelt kiránduló helye; számos előkelő győri polgárnak van itt csinos nyaralója és szőlőbirtoka. Már 1216-ban, III. Incze pápa bullájában villa Chonuk néven falu. A szentmártoni apátság ősi birtoka,mely a török világban behódolt és 1617-ben majdnem egészen elpusztult. Alig kezdett ismét telepedni, az átvonuló török hadak ismét elpusztították. Később, 1729-ben németeket telepítettek ide. A község csak a legújabb korban magyarosodott meg teljesen. 1727-ben és 1729-ben Chonak faluban mindössze nyolcz jobbágyot írtak itt össze. A községben Hilbert Károly országos képviselőnek gőzmalma van. 1863-ban a falu nagyobb része leégett. Határában áll a történelmi nevezetességű Királyszéke nevű halom, ahol a győri és komárommegyei nemességgel hajdan királyi, nádori és megyei gyűléseket tartottak, mint többek között Konth Miklós nádor 1351-ben,  és Gara nádor 1375-ben és 1386-ban, valamint Ilsvay nádor 1394-ben

Csanakhegy, magyar kisközség, Csanakfalu szomszédságában, körjegyzőségi székhely, 240 házzal és 1072, nagyobb részben római katholikus vallású lakossal. Postája Ménfő, távírója Kismegyer, legközelebbi vasúti állomása Csanakfalu és Ménfő. Kezdettől fogva Csanakfalu sorsában osztozott; itt laktak az apátság szőlőművesei. 1635-ben a győri jezsuitáknak is volt itt nagyobb szőlőbirtokuk. A múlt század elején Csanakhegy községnek 900 lakosa volt. A csanaki szőlők jóízű bort teremnek. A lakosok nagy része Győrött piaczi henteskedést űz. A község határához tartozó, ú.n. Rákóczi-dűlőn álló fát a lakosok Rákóczifának nevezik és mindenféle hagyományt fűznek hozzá, melyeknek azonban alapjuk nincsen.

SmartNews.Com