Bezerédj-kápolna

Bezerédj-kápolna

  Az elődjét, aminek az alapjaira épült még...

Bezerédj-kastély

Bezerédj-kastély

 Ménfő világi földbirtokosok tulajdona volt....

Oktatás-kultúra-nevelés

Oktatás-kultúra-nevelés

Győr-Ménfőcsanak intézményegységeiről...

MARCAL Tánc- és Népművészeti Egyesület

MARCAL Tánc- és Népművészeti Egyesület

Marcal Tánc- és Népművészeti...

Aerobik

Aerobik

Kedves Szülők, Lányok, Asszonyok! Ha mozogni...

  • Bezerédj-kápolna

    Bezerédj-kápolna

  • Bezerédj-kastély

    Bezerédj-kastély

  • Oktatás-kultúra-nevelés

    Oktatás-kultúra-nevelés

  • MARCAL Tánc- és Népművészeti Egyesület

    MARCAL Tánc- és...

  • Aerobik

    Aerobik



Ménfőcsanak történelme

Ménfőcsanak Győr elővárosa, az 1-es főúttól délre, a 83-as és a Győr-Pápa-Szombathely vasút mentén fekszik, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. 1934-ben három falu (Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő) egyesítésével nagyközség lett. 1971-től Győr IX. kerülete. Kedvező földrajzi helyzete miatt már igen régen lehetővé tette az ember letelepedését. Napjainkban is előkerülnek a Rába-folyó iszapjából a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyító kőeszközök. A középső bronzkor „mészbetétes kultúra népe” itt hagyta a szépen munkált kagylóhéj porával díszített cserépedényeit. Különösen gazdag kelta és római emlékekben Egész kelta falut, -kutastól élelmiszertárolóval, kovácsműhellyel – tártak fel és temettek el újra az új utak alá

Ha erre visz a látogató útja, gondoljon arra, hogy rajta kívül még évezredekkel ezelőtt itt jártak még a rómaiak, longobárdok, avarok és a honfoglaló magyarok. A népek országútján jár.
A magyarok betelepülése után – írott forrásokból ismerjük- neves császárok királyok, hadvezérek voltak vidékünk „vendégei”. 1044-ben III. Henrik német császár jött Szent István király utódának Orseoló Péternek segítségére Aba Sámuel magyar király ellen a trónviszályt eldöntő ménfői csatába. IV. Béla király a ma Királyszéknek nevezett dombon – amely alatt egy kelta királyné nyugszik, tartotta 1244-ben a környék nemeseinek az ítélő széket.

I. (Nagy) Lajos és Zsigmond uralkodása idején sokáig nádori részországgyűlések, majd köznemesi közgyűlések színhelye. 1598-ban a ménfői dombok között bújt el és indult Győr visszavételére Pálffy Miklós és Schwarczenberg Adolf tábornagyok serege. A török kort idézi – ma már csak nevében fennmaradt- Világosvár, a győri vár elővára, ahonnan tűzjelekkel jelezték az ellenség közeledtét. 1683-ban Kara Musztafa az utolsó török hadjáratban Bécs ellen vonulva pusztította el a vidéket. 1704-ben a koroncói csatában Forgách Simon, Rákóczi tábornagya és Heister, a német császár generálisa vívott csatát. Ekkor Ménfő ismét elpusztult. Lakói a védettebb, dombos terület peremén telepedtek le. A népmonda emlékezni vél II. Rákóczi Ferencre is, akinek itt tartózkodásának emlékét korábban fa, ma kőoszlop hirdeti. Errefelé jöttek Napóleon hadai a Kismegyeri csatatérre, a csanaki domboldalon – a templom fölött- irányította Jenő olasz alkirály a csatát. A szőlőhegyben lévő Ecker villának pincéjében rejtették el Napóleon elől a herczogenburgi apátság kincseit. Az 1848/49-es szabadságharc utolsó dunántúli ütközete a vasútállomás körül volt, a győri csata részeként. Az itt elesett Szabó János huszárszázados emlékművét gondosan ápolja az utókor.

SmartNews.Com