Emlékpark

 

Sulyok Vince Emlékhely

SULYOK VINCE

Költő, műfordító, művelődéstörténész

(Ménfő, 1932. július 7. – Oslo, 2009. augusztus 9.)

Bezerédj-kápolna

Az elődjét, aminek az alapjaira épült még templomnak nevezték. Az első híradás 1311-ből való, amikor Baráti Márton mester és fiai szőlőültetésre adtak engedélyt,  kikötésük volt, hogy termőre fordulásuk után a tizedet a ménfői Szent Szűz tiszteletére épült egyháznak adják.  Az 1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyv  említi, hogy a templom 70 éve épült. Így az építési ideje 1678. Ezt az időpontot támasztják alá legutolsó  ujjáépítéskor  előkerült téglák évszámai is. 1790-es években megnagyobbították. 1809-ben Napóleon katonái lovaikat kötötték be. A XIX. század második felében a Bezerédj család átveszi a kegyúri jogokat. A templom alá kriptát építtetett és ez lett   a család temetkezési helye.





A falakon elhelyezett táblákon olvashatók az itt nyugvó családtagok nevei - köztük Bezerédj Ignácé a család címerével. A ménfői  templom (1948) megépítése után osztozott a kastély sorsában, szinte romos állapotba került.





1990-ben  a Győri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére helyi összefogással ismét újjáépítették. Jelenleg közművelődési célokat szolgál: hangversenyeket, kiállításokat, polgári házasságkötéseket tartanak benne.

Galgóczi Erzsébet Emlékszoba

Az emlékszoba a Bezerédj-kastély oldalszárnyában kapott helyet.
 

A száz négyzetméteres, tágas, boltíves teremben látható az írónő budapesti lakásából származó dolgozószobája és az úgynevezett parasztszobája. Középen a tárlókban a rövid, de termékeny évek eredményei: különféle dokumentumok, kéziratok, a megbecsülés tárgyi bizonyítékai, kitüntetések, az író kedves tárgyai és a megjelent kötetek reprezentálják az életpályát, kiemelve az irodalmi munka főbb állomásait. A látogató megismerheti azt a környezetet, amelyben az írónő élt és alkotott.



 
"Budán lakik, az ablakból fákat, kerteket látok, kint esik a hó. Dolgozószobája s egyben alvószobája puritán.
Körben könyvespolcok, amelyek alul szekrényben végződnek. A polcok tetején cserepek, ibrikek, lejjebb egy
másik polcon ezek miniatűr változatai sorakoznak. Az ablak előtt, nagy gyári íróasztal, forgószékkel.
Az íróasztalon naptár, csukott írógép, kéziratok, egy cserépben zöld növény, oldalt műkutya, középen
írókészlet s a ceruzák között egy kicsi baba. A könyvespolc előtt hatalmas heverő. A polcok mélyén
régi típusú rádió és egy óra
A falon diófapác rajzok, ecetrajzok, ...Szántó Piroska csodálatos illusztrációi-amit az Inkább fájjon
című kötethez készített Szilvássy Margit portréfestménye Galgócziról és Mamuzich Magda festménye
Galgóczi Erzsébet mamájáról." (Bertha Bulcsú interjúja  Galgóczi Erzsébettel  részlet 1977.)

Az emlékszoba ma is olyan , mint amilyennek Bertha Bulcsú látta.
A parasztszobája nem a néprajzból ismert tisztaszoba, hanem-egyéni ízléssel összeállított-különféle
XVIII-XIX. századból származó használati tárgyak gyűjteménye: mángorlók, kulacsok, cserépedények,
székek, amelyeket talán a hajdani német telepesek leszármazottai -talán egyik őse- készítettek.
A legrégibb évszámú 1797-ből való. A szoba legkorábbi, s egyben legszebb darabja, egy reneszánsz stílusú,
intarziás menyasszony vagy utazó láda. De van a szobában a parasztlányok részére készített láda is.
A csillár-édesapja,-a TSZ-be be nem
vitt-utolsó kocsikerekéből készült. De itt van Galgócziék utolsó lovának a kantárja, kenyérsütő fája is,
és sok más néprajzosok által kiválogatott tárgy. Az ide látogató gyerekek kedvence:
a Holt-Marcal folyóból előkerült mammutfog.

Bezerédj-kastély

Ménfő világi földbirtokosok tulajdona volt. Nevezetes családok:

Poky, Zápolya, Enyingi Török, Bedegi Nyáry, Esterházy és Bezerédj családok.

Esterházy Miklós nádor 1526-ban második feleségének -Bedegi Nyáry Krisztinának- testvéreitől vásárolta meg Ménfőt. Azonnal zálogba adta a pápai kapitányának, gróf Csáky Lászlónak, ő pedig továbbadta a győri jezsuitáknak. Feltételezzük, hogy ők szorgalmazták a kápolna építését 1670-es években. Időközben a Tata-gesztesi uradalomhoz csatolták a ménfői pusztát. A kastély építése idején az uradalom tulajdonosa gróf Esterházy Ferenc. Birtokain 1770- és 1774. között nagy építkezések voltak, így Ménfőn is.  Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is copf stílusban. Mai formáját XIX. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével.



 I. Bezerédj Ignác az Esterházy család jószágkormányzója (Hétszemélyes tábla egyik bírája, Kir. Kúria nagybíráinak egyike, kir. tanácsos, Szent István-rend lovagja)  1812-ben három nemzedékre ingyen használatra kapta a ménfői pusztát, amit utóda Bezerédj István 1888-ban megvásárolt.  A kastély a nevét az utolsó birtokosától nyerte. 





Építészetileg helyesebb kúriának nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek. A kastélyt minden háború alatt kifosztották (1809, 1848, 1945.) Sorsa 1945. után is viszontagságos volt. Legtovább a vagongyár használta munkásszállásnak.
Bezerédj-kastély az 1970-es években


 

1955-ben, amikor az utolsó tulajdonos Bezerédj unoka, Denk Gusztávné kitelepült Ausztriába, lemondott az állam javára a kastélyról. Az épület felújítása után 1988-tól a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár és 1991-ben a Galgóczi Erzsébet Emlékszoba.

További cikkeink...

  1. Látnivalók
SmartNews.Com